Hővisszanyerős rendszer telepítése

Sokféle szerelési és elrendezési mód van, de azért vannak fő alapelvek, amikhez célszerű tartani magunkat.

Az alábbi fotón egy jól értelmezhető elvi sémát talál, amihez a kép alatt lépésről lépésre  adunk instrukciókat:

hővisszanyerős szellőztetés elvi telepítés vázlatKezdjük a tetőtől lefelé:
A kivezetés és a friss levegő beszívás lehet a tetőn, oldalfalon, tűzfalon. A lényeg, hogy a befúvás és az elszívás között hagyjunk legalább 3 m távolságot ha megoldható. Evvel elkerüljük az elhasznált levegő újbóli visszakeringetését. A nyílásra elég ha egy madárvédő háló kerül. Ne használjunk szúnyoghálós vagy egyéb sűrű szerkezetű hálót, rácsot. A bogarak megfogására ott van a gép szűrője. Azt könnyen cseréljük, vagy kirázzuk az elpusztult bogarakat, míg a tűzfalról sokszor nehézkes az eltömődött szövetet, hálót takarítani.

A gépet a ráccsal vagy tetőkivezetővel mindig szigetelt csővel kössük össze, akár házon belül, vagy kívül megy a vezeték. Ha normál csővel szereltük, akkor is szigeteljük le utólag, evvel elkerülve a kondenz kiválást és kellemetlen vizesedést.

A gépet elhelyezhetjük a padláson, fürdőszobában, kazánházban, vagy bármelyik helyiségben ahol nem zavar minket. Ha entalpiás készüléket veszünk, azt bármilyen szögben beépíthetjük. Itt nincs kondenzvíz kiválás a készülékben amit el kell vezetni. Én magam ennek a típusnak a híve vagyok, mivel ez egyenletesebben tartja a lakásban a páratartalmat. Az építőanyagoknak nem csak a túl nedves, de túl száraz környezet sem jó. Mi emberek 40-60%-os páratartalmat szeretünk a 18-24 fokos tartományban. Ha nem entalpiás hőcserélőnk van, akkor a gyártó utasításának megfelelő módon kell felszerelni a gépet, hogy a víz megfelelő módon el tudjon folyni a készülékből. A rosszul felszerelt gépben lévő pangó víz komoly megbetegedéseket okozhat. Ügyeljünk még arra, hogy ne kelljen extra tornamutatványokat alkalmazzunk a gépben lévő levegőszűrők cseréjénél, tehát könnyen hozzáférjünk.

A gép lakás felöli oldalán sokféle csővezetéket használhatunk igény és szerelési mód függvényében. Ez lehet álmennyezetben normál légcsatorna, padláson hőszigetelt , vagy falban, födémszerkezetben betonozható csővezeték.

A gép lakás felé menő csatlakozásainál a legcsendesebb típusokra is javasolni szoktunk hangcsillapítót. A visszatérő ágba már egyéni ízlés kérdése, hogy ki szeretne hangcsillapítást. A hangcsillapító egy kipufogódobhoz hasonló alakú légcsatorna elem, ami kellemesen csökkenti a gép amúgy is csendes duruzsoló hangját.

A hangcsillapító után kerül a friss levegő ágba egy osztó doboz, a visszatérő ágba pedig egy gyűjtő doboz. Ebből a dobozból ágaztatjuk el a helyiségek felé a csöveket. Minden helyiségbe külön cső kerül elvezetésre. Korábban gerincvezetékről ágaztatták le a szobákat, ám ilyenkor minden szobának külön hangcsillapító kellett, hogy ne halljuk, mi történik a másik szobában. A szobákba, nappaliba, étkezőbe befújjuk a levegőt az ajtótól minél távolabb, de úgy, hogy lehetőleg ne ágy vagy kanapé fölött tegyük azt, ahol lelassult vérkeringéssel eltunyulva tartózkodunk majd. Általában ablak elé szoktam javasolni, oda ritkábban telepszünk. Ezek a helyiségeink túlnyomásosak lesznek., ami azt jelenti, hogy csak befújjuk a levegőt ide. Az új építési, felújítási módok kedvelt kialakítása az ajtó alatti küszöb elhagyása, ahol a szobákba befújt levegő távozhat az elszívott helyiségek irányába.

A WC, fürdőszoba, konyha, kamra, egyéb háztartási helyiség elszívott helyiség lesz. Itt a  csövek a gyűjtő dobozhoz mennek vissza. Ezekbe a helyiségekbe a szobákba befúj levegő áramlik és innét kerül ki a lakásból az elszívó csővezetéken. Ezekben a helyiségekben gyakorlatilag vákuum van, így innét nem jut ki a lakás többi részébe az ételszag, pára. A fürdőszobában a kád vagy a zuhanyfülke fölé helyezzük az elszívást, míg a spájzban, WC-ben az ajtótól távolabb. Konyhában ne mindjárt a tűzhely fölé tegyük, hanem 1-1,5m-re a tűzhelytől. Itt jegyzem meg hogy a hővisszanyerős szellőztetés mellett nincs szükség konyhai páraelszívóra és ha mégis telepítenek, mert csak azért is, akkor tudnunk kell, hogy az elszívó működési ideje alatt csukott ablaknál a géptől vesszük el a levegőt. Így csak befúvás lesz a hővisszanyerőn, az elszívás a konyhai páraelszívón megy és nem lesz hő-visszanyerésünk.

A légszelepek elhelyezését a mennyezetre javasoljuk, vízszintes kifúvású tányérszelepekkel. Ez a mennyezet síkján szétteríti a levegőt, nem ránk fújja. Így a benti hőmérsékletnél néhány fokkal hidegebb levegő lassan lefelé áramolva keveredik a meleg levegővel és normál esetben igazából észre sem igen vesszük, hogy hűvösebb volt ez a levegő. Ez utóbbi inkább akkor fordul elő mikor túlméretezett gépeknél a szükségesnél sokkal több levegőt fújunk be a helyiségbe, ahelyett, hogy a szükséges mennyiséget lehelnénk be. Van aki a padló közeli befúvásra esküszik, szerintem ez növeli a padló és a mennyezet közti hőmérséklet különbséget. Ki mit szeretne.

Vannak úgynevezett átszellőző helyiségek. Ezek a folyosók, emeleti feljárók például, amin keresztül gyakorlatilag a szobákból az elszívott helyiségekbe áramlok a levegő. Ezekre a helyiségekre nem teszünk sem befúvást, sem elszívást. Itt tartósan nem tartózkodunk. Sem szag, sem pára nem keletkezik, viszont a helyiségekből átáramló levegő miatt intenzíven szellőznek.

A lakás belépő helyisége, ha külön ajtóval el van zárva a következő helyiségtől, akkor elszívást igényel. Sokan befúvást tesznek ide, de nem hiszem, hogy az itt tárolt cipők illatát, valamint esős időben a száradó vizes cipők, kabátok páráját befelé akarnánk tolni a lakásba.

Ahhoz hogy a helyiségeken biztosan átáramoljon a szükséges mennyiségű levegő, megadjuk az alábbi táblázatban, hogy mennyi cm2 szabad résnek kell lennie a küszöb helyén. A helyiségekre jutó légmennyiséget a méretezéskor adjuk meg minden helyiségre külön-külön. Ez általában 10-50m3/h közé esik.

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor a DIN 1946-6 szabvány szerint méretezünk önnek hővisszanyerős szellőztető gépet. Nem életszerű és semmilyen szabvánnyal nem igazán össze-egyeztethető az amikor helyiségenként 40 vagy 60m3/h helyiségenként a számolás alapja. A szakszerű számítás a légelosztásnál figyelembe veszi a helyiségek funkciója, felhasználása szerinti levegőigényt.